A Föld napján megkerülhetetlen téma a globális felmelegedés kérdése. Bjorn Lomborg Cool it -Hidegvér című könyve az elmúlt évek egyik legvitatottabb és legnagyobb hatású  a témában megjelent művek közül, mellyel nemzetközi hírnevet szerzett: 2004-ben a Time megválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé, a Foreign Policy and Prospect 2005-ös listáján a 14. legbefolyásosabb tudományos személyiség lett, 2008-ban pedig a Guardian a bolygónkat megmenthető 50 ember közé sorolta a Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatóját.

Lomborg alapvetően egyetért a globális felmelegedés tényével, ami az emberi tevékenység következménye, ám túlzónak tartja a következményeivel kapcsolatos elképzeléseket, ezért egyszerűbb, okosabb és hatékonyabb megoldásokat javasol. Rávilágít néhány  sokkal fontosabb, sürgetőbb problémára, úgymint az éhezés, a szegénység és a betegségek, melyek orvoslásával jóval több ember életét menthetnénk meg olcsóbban, mintha dollárbilliókat költenénk a drasztikus éghajlat-politikára.

Felveti, hogy míg a 2003 nyarán a súlyos hőhullám 35 000 áldozatára Európában a globális felmelegedés szimbólumaként tekintünk, addig elfeledkezünk arról, hogy a hideg következtében 1,5 millió ember hal meg évente.

Másik sarkalatos pontja a könyvnek, hogy amíg a mindenhol az üvegházhatású gázok köztük a CO2 kibocsátás csökkentését célozzák meg (lsd. Kiotói Egyezmény) rengeteg pénzt elkötve szinte sikertelenül. Addig az úgymond filléres, de drasztikus javulást előidéző lehetőségeket nem veszik számba, erre példa a forró városok élhetőbbé tétele.
Az elviselhetetlen városi forróságnak alapvetően két oka van, az egyik a szárazság, a másik a hősziget jelensége. Az előbbi ok a kevés zöld felületre és vízhatlan terültekre vezethető vissza, emiatt a nap energiája a vízgőz termelés helyett a légkört melegíti. Ha ezen jelentős mértékben változtatnánk pl. London esetében akár 7,7 fokos hőmérséklet csökkenés is elérhető lenne. A másik probléma a városokban a nagy mennyiségű tégla, aszfalt és a sötét, hőelnyelő épületek következtében kialakuló úgynevezett hősziget hatás, mely néhány egyszerű és olcsó módszerrel csökkenthető lenne: fehérre festet aszfalt, házak, falak, visszatükröződő felületek. Los Angeles esetében egy 2,7 fokos hőmérséklet csökkenés előidézésére mintegy egy milliárdos egyszeri ráfordításra lenne szükség (faültetés, festés, stb). Ez az összeg messze eltörpülne az évi 170 milliárd dollárra rugó csak a légkondicionálásra fordított költségek mellett.

„Ha megőrizzük a hidegvérünket, a 21. század végére megerősödhetnek a társadalmak, csökkenhet a halálozási arány, kevesebb lehet a szenvedés és a veszteség, a nemzetek pedig gazdagabbá válhatnak, és ma még elképzelhetetlen lehetőségek nyílhatnak előttünk egy tisztább és egészségesebb környezetben."

 

                                Bjorn Lomborg: Cool it- Hidegvér!

 

 

Typotex Kiadó 2008

Természetesen lehet vitatkozni Bjorn Lomborg nézeteivel, mindenesetre rendkívül érdekes szempontból közelíti meg a problémát.