A fényszennyezés/fényterhelés (mesterséges fény egy része értelmetlenül, hasznosítás nélkül távozik az égbolt felé) akkor kezdődött, amikor Edison feltalálta a villanykörtét 1879-ben. Azóta a világ csak egyre fényesebb. Súlyosabb problémákat az elmúlt évtizedek óta okoz a jelenség. Ennek a pazarló közvilágításnak csak az alapproblémája, hogy jelentős mennyiségű elektromos energiát használunk fölöslegesen, emellett azonban súlyos környezetkárosító hatása is van, nemcsak az emberek bioritmusát, de egyes éjszakai állatfajok életét is károsítja.
Képforrás: Péter I. Pápics
A problémára először a csillagászok figyeltek fel, akik munkáját igencsak megnehezíti a fényszennyezés. Az orvosi megfigyelések szerint azonban a jelenségnek az emberi egészségre is káros hatásai vannak, hiszen az éjszakai sötét hiányában egyes hormonok termelődése, a szervezet stressztűrő képessége stb. kedvezőtlenül alakulhat. Az élővilágban is súlyos problémákat okoz, a repülő rovarokat és vonuló madarakat például erősen megzavarja. Az éjszakai életmódot folytató állatok táplálékszerző tevékenységét is negatívan befolyásolja. Továbbá megfigyelések igazolták, hogy a tavak közelében lévő erős éjjeli fényforrások csökkentik a planktonok algafogyasztását, ami az algák túlburjánzásához vezethet, kedvezőtlen esetben teljesen átalakítva a tó élővilágát. A fényszennyezés legnagyobb vesztesei a szentjánosbogarak, melyek biolumineszcencia segítségével kommunikálnak. A nőstények fényjelzései óriási jelentőséggel bírnak a szaporodási folyamatokban, azonban a megnövekedett fényszennyezés következtében a bogarak megzavarodnak, a szaporodási kísérlet kudarcba fullad, ennek következtében pedig populációjuk folyamatosan csökken. Általánosságban tehát elmondható, hogy a fényszennyezés egy adott terület ökoszisztémájának változatosságát, a biodiverzitást csökkenti.
A világ fényszennyezettségi térképe
A városokból kedvező fényviszonyok esetén is csak maximum néhány száz égitest figyelhető meg, míg egy fényszennyezéstől mentes vidék esetében ez a szám eléri a 4-6 ezret is. Az elmúlt néhány évtizedben sokat romlott az égbolt állapota, háttérfényessége az egyes országokban akár tízszeresére is növekedett a vizsgálatok szerint. A szabad szemmel látható csillagok száma pedig drasztikusan csökkent. Ennek oka a városok területi terjeszkedése és számuk növekedése, valamint a díszkivilágítások mértéktelen és nem megfelelő technikájú alkalmazása.
Magyarország fényszennyezettségi térképe
A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) Magyarországon jelenleg két fényszennyezéstől mentes terület tart számon: a Zselici Tájvédelmi Körzet Európa első csillagos égbolt rezervátuma volt és nemrég felkerült a nemzetközi listára a Hortobágyi Csillagoségbolt-park is. Ezekben a térségekben szigorúan szabályozzák a köztéri világítást. Az IDA éjszakai természetvédelmi programjának célja, hogy megőrizzék azokat a területeket, ahonnan még szabad szemmel is láthatók az égbolt csodái.
A csillagos ég látványa Iránban az Elburz-hegység felett húzódó Tejút sávjával (fent), mindez a városi fényszennyezés miatt láthatatlan Teherán metropolisza felett (lent) (Babak Tafreshi, TWAN)
Idén március 22 és április 6-a között rendezik meg a Globe at Night programokat, melynek keretében elkészül a fényszennyezési térkép. A program keretében a szakemberek arra kérték a világ lakosságát, hogy nézzenek fel lakóhelyükön az égboltra és meséljék el, hogy mit látnak/nem látnak és a weboldalon küldjék be az adatokat, mellyel a jelenlegi fényszennyezettségi térképeket frissítik majd.