Hogyan lett egy évezredeken át használt, a dél-amerikai indiánok túléléshez való alkalmazkodását segítő növényből egy világviszonylatban függőséget okozó illegális kábítószer?
A kokacserje levélének rágcsálása az Andokban, Kolumbia, Bolívia, Peru vidékén az ősidőkre vezethető vissza. A kokalevél használata az indián kultúra szerves része volt, legfontosabb szimbóluma: termesztése, elkészítése használata rítusokhoz kötődött. A több évezredes rágcsálás hagyománya étvágycsökkentő és energetizáló hatása miatt az itt lévő zord körülmények: a magaslati levegőhöz és a táplálék szűkösséghez való alkalmazkodást segítette. Ezt támasztja alá az is, hogy a tengerszint emelkedésével nőtt a kokarágcsálók (coquero) aránya: a tengerszinten a felnőtt lakosság 3%-a, 1000 méteren 29%, 1700 méteren 48%, 3450 méteren pedig meghaladja/meghaladta a 72%-ot a használók aránya. E mellett számos olyan tápanyagot és vitamint tartalmazott, mely az Andokban nélkülözhetetlen és más forrásokból nem beszerezhető. Peruban az indiánok körében a mai napig olyan hétköznapi cselekedetnek számít a kokalevél rágcsálása, mint Európában a kávézás.
A spanyol hódítók első sikertelen importálási kísérlete után (a hosszú hajóút alatt elvesztette a pszichoaktív hatóanyagának nagy részét) a viktoriánus korban 1855-ben egy német tudós vonta ki először a koka-levélből a kokaint.
A 19.század végén és a 20. század elején a kokain előállítása, árusítása és fogyasztása világszerte legális volt. A koka- levélből készült italok (Coca-Cola, Vin Mariani) olyan népszerűségre tettek szert, hogy pápák és miniszterelnökök reklámozták őket. E készítmények a 20. század elejére eltűntek vagy kivonták belőlük a kokaint, mint a Coca-Cola esetében (1906-ig kilenc milligramm kokaint tartalmazott egy pohár, a gyártás során ma is felhasználják de már csak a kokainkivonás utáni leveleket). Az indiánoktól átvett koka- levélből a nyugati világ mértéktelen fogyasztási láza egy erősebb drogot hozott létre, a kokaint. A kokain fokozatosan elterjedt és pszichoaktív hatása miatt a heroin mellett az egyik legtöbb problémát okozó kábítószerré vált. Így 1961-től az egész világon betiltották a kokaint és ezzel együtt a kokacserje termesztését is.
Míg az Andok indiánjai számára a kokalevél rágcsálása tápanyag és vitaminforrásként szolgált és az éhségérzet legyőzésével elősegítette túlélésüket, addig a nyugati világban pont étvágycsökkentő hatása miatt a rendelkezésre álló táplálék és vitaminbevitelt szorította ki. Remek példa arra, hogyan válik egy adott környezetben és fogyasztási szokás mellett jótékony hatású szerből, más környezetben és kultúrában ártalmas droggá.